Birs

Nagyanyáink a szekrény tetején illatosításra használták és birsalmasajtot készítettek belőle, a modern háziasszonyok salátának, levesnek és köretként is tálalják. Szerencsére újra egyre divatosabb: a birs.

Birsalma és birskörte

A tudományos név - Cydonia Oblonga - fordítása krétai alma, a köznyelv büdösalmának, birskörtvélynek is hívja. A két alfaj, a birsalma és -körte csak alakjában különbözik. Hittétek volna, hogy a birsalma a rózsafélék családjába tartozik? Igen, ahogy a barack, a meggy és a körte is.

A birsalma és birskörte világos húsa nyersen általában kevésbé élvezhető, hosszú ideig főzve azonban a gyümölcs sötétrózsaszínes lesz és isteni finom. Készülhet belőle kompót, krém, sajt, püré, köret, saláta, leves. A birs olajos héja általában nagyon vastag, cserébe viszont fantasztikus illata van. A birs hűvös helyen hónapokig eláll. Nagyanyáink régen a szekrény tetején tartották lakásillatosító gyanánt.

Hol és hogyan terem?

A birs a meleg éghajlatot kedveli, azt mondják, ahol a szőlő megterem, ott a birs is. Eredeti termőterületein, Iránban, Örményországban vadbirset is találunk. A négy-hat méteresre növő fa rózsaszínes virágait májusban és júniusban hozza, levelei sötétzöldek. A gyümölcs szeptemberben, októberben érik, de egyes fajokat novemberben, decemberben szüretelik. A világon mintegy kétszáz faj ismert. Hazánkban legismertebb a Bereczki, a Leskováci és a Konstantinápolyi birs.

Mit tartalmaz?

Az almával és körtével megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban gazdagabb. Pektint és csersavat is bőven tartalmaz. A pektin a héjában és a magházában található, ettől keményedik meg a birsalmasajt, tehát ha ezt szeretnénk készíteni, ne hámozzuk a birset.